Beszámoló a volt Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek éves munkaüléséről

A volt Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek 38. éves munkaülését a szlovéniai Ptujban rendezték a Szlovén Földmérési és Térképészeti Hatóság szervezésében. A zártkörű konferencia hazai meghívottjai az Agrárminisztérium és a Lechner Tudásközpont voltak. A hét nemzet kataszteri szervezeteit tömörítő munkaülésen Magyarországot idén Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium Földmérési és Térinformatikai Osztályának vezetője és Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője képviselte. Az esemény beszámolóját Iván Gyula készítette el.

A volt Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek 38. éves munkaülését, 2023. május 24-26 között, a szlovéniai Ptujban rendezték a Szlovén Földmérési és Térképészeti Hatóság szervezésében. Ez a konferencia kifejezetten zártkörű, így csak a kataszteri szervezetek – így hazánkból a Lechner Tudásközpont, illetve az Agrárminisztérium – kaptak rá meghívást. Hazánkat az idei konferencián Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium Földmérési és Térinformatikai Osztály vezetője, valamint Iván Gyula, a Lechner ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője képviselte.

A hagyományoknak megfelelően Ausztria, Csehország, Horvátország Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Trento, Dél-Tirol, Friuli-Venezia Guila olaszországi tartományok kaptak meghívást a munkaülésre. A szlovén kollégák meghívására kivételesen tiszteletét tette a munkaülésen Bosznia-Hercegovina képviselője is. A 38 munkaülésből hazánk is rendezett már ötöt: 1986-ben Győr-Mosonmagyaróvár, 1992-ben Budapest, 2004-ben Balatonfüred, 2011-ben Pécs, 2019-ben Budapest volt a találkozó helyszíne.

A 2023-as konferenciát, melynek címe Tudásbázis a hatékony földügyi igazgatáshoz (Knowledge for effective Land Administration) volt, Ptuj polgármestere nyitotta meg. Köszöntőjében rövid bemutatót tartott a város történelméről, mely már a kőkorban is lakott volt, illetve a római időkben Pannónia tartomány egyik fontos településévé lett. Vespansianus császárt például itt választották meg Kr. u. 69-ben.

A nyitóelőadást Tomáž Petek, a Szlovén Földmérési és Térképészeti Hatóság (GURS) főigazgatója tartotta, melyben ismertette a hatóság működését, feladatait, múltbéli és jelenleg is folyó fejlesztéseiket. Érdekes adat, hogy a 20 273km2 területű Szlovéniában 6 035 település van – hazánkban 3 155 – és az ország területének 66%-át erdők alkotják. A fentiekből következően a földrészletek sűrűsége is igen nagy, hiszen Szlovéniában 5 774 025 db telek esik az ország területére, míg a mintegy 4,5-szer nagyobb Magyarországon mintegy 8 millió földrészlet található.

Tomáž Petek érdekes adatokkal szolgált a szlovén földmérés helyzetéről. A Szlovén Földmérési Társaság, amely a magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság megfelelője, mintegy 1 100 tagot számlál. A közszférában a Szlovén Földmérési és Térképészeti Hatóságnál, valamint a Szlovén Geodéziai Intézetnél mintegy 550 alkalmazott dolgozik. A földmérők oktatása a Ljubljanai Egyetem Építőmérnöki és Geodéziai Karán folyik. A Szlovén Mérnöki Kamara Földmérő szekciójának taglétszáma kb. 300 fő. Összesen 345 magáncég dolgozik a földmérés területén, melyek összlétszáma mintegy 500 fő.

A Szlovén Földmérési és Térképészeti Hatóság (GURS) önálló háttérintézményként a Szlovén Természeti Erőforrások és Területrendezési Minisztérium alá tartozik. A GURS központi részlegének irányítása alatt 12 regionális földmérési hivatal, valamint 41 körzeti hivatal dolgozik. Ezen regionális hálózat mellett a GURS igazgatóságai a következők: Hivatali vezetés (menedzsment), Geodéziai igazgatóság (alaphálózatok, topográfia, államhatárügy stb.), Tömeges ingatlanértékelési igazgatóság, Ingatlanügyi igazgatóság (földkataszter, építménykataszter). A fenti igazgatóságok mellett még működik egy Projektigazgatóság is, mely a projektek kidolgozásáért, végrehajtásáért felel. A Hatóságnak jelenleg 464 alkalmazottja van, az éves költségvetése 24,7 millió EUR, azaz mintegy 9,2 milliárd HUF.

A Hatóság a következő karbantartási és felújítási feladatokat végzi az alábbi témákban: földkataszter, épületkataszter, államhatár, területrendezés és házszámok (címek), közművek. A szlovén GNSS hálózat fenntartása és adatainak szolgáltatása is a Hatóság feladatkörébe tartozik. Jelenleg 16 permanens állomás alkotja a hálózatot.

A tulajdonjogok nyilvántartása Szlovéniában egy másik szervezethez tartozik.

A Geodéziai igazgatóság feladatkörébe tartozik még a digitális ortofotó, a topográfiai térképek, a topográfiai adatbázisok, a digitális domborzatmodellek, a légi lézerszkennelés, a geodéziai vonatkoztatási rendszer, a földrajzi nevek adatbázisa, az államhatár adatok feladatköre is.

Érdekes tevékenységet végez a Tömeges ingatlanértékelési igazgatóságuk is. Ez az igazgatóság felel az ingatlanértékesítések adatainak rögzítéséért, minőséért és javításáért, az ingatlanpiac nyomon követéséért és a piacról szóló jelentésért. Emellett minden negyedik évben ők végzik az általános ingatlanértékelést, amely tartalmazza az értékelési modellek tervezését, az értékelési modell kalibrációt, kihirdetést, fellebbezések kezelését és a teljes értékelés elvégzését mind a 211 önkormányzat felé. Az értékek indexálását minden egyes évben elvégzik. Az ingatlan piaci adatok nyilvántartása nyílt. Természetesen geoportált is működtetnek a www.gu.gov.si vagy www.e-prostor.gov.si oldalon, ahol adataikhoz hozzá lehet férni. Szolgáltatásaik a Szlovén Közigazgatási Minisztérium által üzemeltetett állami felhőszoltáltatás részét képezik. Kiterjedt nemzetközi kapcsolataik vannak mind európai (pl. EuroGeographics), mind világszinten (pl. UN GGIM). A hazai E-TÉR-hez hasonló eProstor programjuk számos olyan térinformatikai jellegű projektet tartalmaz. Ezek között ott van egy közös infrastruktúra kialakítása a térbeli adatokhoz, egy térinformációs rendszer, az ingatlanadatok információinak megújításáa, az adatnyerés megújítása, valamint egy támogatórendszer. A térinformációs rendszernek magyar nyelvű oldala is van.

A következő előadást Uroš Alič, a GURS munkatársa tartotta a „KATASTER” információs rendszer használatáról. Elmondta, hogy ezt a rendszert abban az EU finanszírozású eProstor program keretében az ingatlanadatok információinak megújítása projektben fejlesztették ki, mely eredetileg 2014-2019 között zajlott volna, azonban a pandémia miatt 2022 végére fejeződött be. Az elképzelés az volt, hogy egy információs rendszerbe integrálják a földrészletek, az épületkataszter, az épületeken belüli ingatlanok katasztere, a területrendezési nyilvántartás, címek, az államhatár-nyilvántartás és más rendszerek adatait, hogy így egy információs rendszer szolgálja ki az összes térbeli adatfelhasználót. Az információs rendszerben kataszteri folyamatokat modelleztek. Ilyen folyamat például a földrészlethatár meghatározása, a földrészlethatár megjelölése, újfelmérés, a földrészlethatár helyzetének pontosítása, földrészlet megosztása, elhatárolás, földrészletek újraosztása, az építményjogok és szolgalmak határainak meghatározása, a hitelminősítés változása, közigazgatási határváltozás, az építmények és tartozékaik nyilvántartásba vétele, vagy az építmények és tartozékaik változásának nyilvántartásba vétele.

A folyamat során elsőként a folyamatot meg kell rendelni az online felületen keresztül (vállalkozó, településrendező, földmérő), majd megtörténik a publikálása, mely jelzi, hogy ott dolgoznak. Ezt követi a munka végrehajtása (terepen), az adatok és a dokumentáció előkészítése, a kérés a rendszer felé, az új adatok bevitelére (ügy generálása), az adminisztratív eljárás, majd a döntés az ügyről (GURS), a határozathozatal (GURS) és végül az új adatok betöltése a rendszerbe. A rendszer felhasználóit komoly oktatásban részesítették, beleértve a GURS munkatársait, a földmérési vállalkozókat, egyéb felhasználókat (pl. önkormányzati alkalmazottak). Egy év alatt, 2022 és 2023 áprilisa között, összesen 25 901 folyamatot rendeltek meg földmérési vállalkozók, jogászok, területrendezők stb., melyek közül 17 618 ügy bizonyult megfelelőnek, azaz került be a rendszerbe. A többiből 2 850 ügy javításra lett visszaküldve, míg 2 288 ügy feldolgozás alatt áll.

A nap következő előadását Ernst Brandstötter és Julis Ernst tartotta az osztrák Mérésügyi és Földmérési Szövetségi Hivataltól (Bundesampt für Eich- und Vermessungswesen, BEV), az ausztriai helyzetről. Előadásukban három témát érintettek: a kataszteri menedzsment rendszerét, a kataszterben az építmények szerepét és a 2026. évi talajminőség meghatározási projektjüket. Mivel Ausztriában még osztott rendszer van a kataszterben (a térképezés a BEV-hez, míg a jogi adatok – a tulajdoni lapok – a telekkönyvhöz tartoznak), ezért a kataszteri menedzsmentnek különösen nagy szüksége van a két, különálló rendszer szinkronizálására. A két rendszer összehangolását elektronikus úton teljes mértékben megoldották. A tulajdonos(ok) által megbízott földmérési munkát végző, ingatlan-rendező földmérő, a BEV honlapjára belépve, elektronikusan feltölti a földmérési munkarészeket. Ezután egy elektronikus validáció következik, majd utána kerül a BEV szakembereihez végső ellenőrzésre. A hitelesítésről a földmérőt elektronikusan értesítik. Ezután kerül a telekkönyvhöz az ügy. A tulajdonos által megbízott közjegyző belép a telekkönyv honlapjára, ahova benyújtja a jogi dokumentumokat. Ezután következik a telekkönyv által végzett jogi és formai ellenőrzés, majd a határozathozatal. A határozatról a tulajdonost elektronikusan értesítik, és megtörténik a telekkönyv módosítása. A telekkönyv ezután elektronikusan értesíti a BEV-et a döntésről, mely a már hitelesített (záradékolt) állapotot jogerőssé teszi és azonnal megjeleníti a BEV WEB portálján. Ez a folyamat szinte teljesen azonos a hazai földhivatalok nagy részében működő DATR/TAKAROS rendszer folyamataival.

Az építmények szerepéről elmondták, hogy a BEV-ben kidolgoztak egy Digitális Tájmodellt (Digital Landscape Model), mely a teljes országot lefedi, egyetlen, egyedi adatmodellel. Összesen 4 millió 400 ezer építmény található benne, attribútumokkal, adatminőségi jellemzőkkel, magassági adatokkal. Az adatmodell megfelel a CityGML LoD-1 szintjének. Közvetlen kapcsolata van az Osztrák címnyilvántartással. A modell 3 éves periódusú felújítását a BEV garantálja. 

A 2026. évi talajminőség meghatározási projekt még nem indult el, ugyanis magát a rendszert az osztrák pénzügyminisztérium működteti. A cél a talajminőség meghatározási folyamat teljes digitalizálása volt. A BEV a kataszterrel, terepi felméréssel és az analóg talajminőségi térképek digitalizálásával támogatja a projektet. A BEV és a Pénzügyminisztérium közös csoportja kidolgozott egy eljárást, melyet a BEV elfogadott, azonban a Pénzügyminisztériumban még tárgyalás alatt van.

A Cseh Állami Földmérési és Kataszteri Igazgatás (CÚZK) részéről Martina Hercegová, Karel Štencel és Jan Kmínek tartott előadást „Mi szükséges a cseh kataszteri szolgáltatások nagyobb mértékű elektronizálásához?” címmel. Előadásuk kezdetén megemlítették, hogy Csehországban 2023-ban ünneplik a kataszter 30. születésnapját, azaz az újbóli megalapítását. A volt Csehszlovákiában a szocialista rendszer alatt nem működött se a kataszter, se az ingatlan-nyilvántartás, mivel minden állami tulajdonban volt – ellentétben hazánkkal, ahol abban az időszakban is működött mindkét intézmény. Az új kataszter, hazánkhoz hasonlóan egységes ingatlan-nyilvántartásként kezdett működni. 

A kataszteri szolgáltatások nagy része már szinte teljesen elektronikus formában történik. 2022-ben az kataszteri adatokra érkezett kérelmek csupán 1,1%-a volt helyi (hivatali) megkeresés, a többi elektronikus úton történt. Azonban a kataszteri változásokra beérkező adatok 2/3-a még mindig analóg formában van. Természetesen ezeket a hivatalban elektronikus formára alakítják (beszkennelik), azonban ez a tevékenység sok erőforrást igényel. A céljuk az, hogy az összes dokumentáció elektronikus formában érkezzen be a hivatalokba. A cél eléréséhez természetesen változások szükségesek a jogi környezetben (elektronikus aláírás, elektronikus továbbítás stb.), valamint az ügyfelek motivációja, az elektronikus aláírás használatára. Az ügyfelek nem érzik az elektronikus szolgáltatások hasznát, ezért nem is igen használják. A hivatalokban szinte minden elektronizálva van és arra volna szükség, hogy meggyőzzék az ügyfeleket az elektronikus szolgáltatások előnyeiről.

Trento és Dél-Tirol tartomány, a hagyományoknak megfelelően közös előadással készült. Paolo Russo előadásában a kataszteri tudásbázis történeti fejlődését vázolta fel. Megállapítása szerint napjainkban a kataszter elsődleges feladata tudásbázist biztosítani a települési folyamatok, a területi fejlődés szervezésére és irányítására. Egy ilyen rendszernek könnyen tanulhatónak és követhetőnek kell lennie. Ehhez viszont a humán erőforrások megerősítése szükséges, oktatással és továbbképzéssel.

A következő előadást Iván Gyula tartotta, „Digitális földügyi igazgatás: alapelvek, elképzelések és a valóság” (Digital Land Administration: principles, visions and reality) címmel. Előadásában globális megközelítésből tárgyalta a földügyi igazgatási rendszereket, azok alapelveit. Elmondta, hogy digitális földügyi igazgatáson a kataszter folyamatainak digitalizálását kell érteni, nem a digitális adatok meglétét. A kataszter alapelveit a digitális rendszerben is meg kell tartani, hiszen évszázadok tapasztalatai, történelmi és kulturális hagyományai alakították ki. Összehasonlította, hogy a digitális földügyi igazgatás megvalósításához algoritmusokra, vagy mesterséges intelligenciára van-e szükség. Levezette, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettségi szintjén a földügyi igazgatás folyamatainak digitalizálásához az algoritmusok tűnnek gazdaságosabbnak és hatékonyabbnak a mesterséges intelligenciához képest. Szólt a dokumentumok formalizálásáról és a folyamatok szabályokba foglalásának szükségességéről. Nyitott kérdésként tárgyalta a döntéshozás és felelősség kérdését egy digitális kataszterben, melyre jelenleg nincs igazán explicit válasz. Véleménye szerint a döntést, és ezzel együtt a felelősséget is meg kell a jövőben is tartani emberi kézben, hiszen semmilyen kataszteri rendszer sem tud sikeresen működni a belévetett bizalom nélkül.

A Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hatósága (ÚGKK) képviseletében Martina Behuliaková, Michal Leitman és Dušan Hanus tartott előadást a szlovák kataszter jelenlegi helyzetéről. Elmondták, hogy az ÚGKK a 10 központi közigazgatási szervezet egyike Szlovákiában. Ők irányítják a 72 körzeti kormányhivatal Kataszteri Irodáit. Fő tevékenységi körük a vonatkoztatási rendszer fenntartása, az alaphálózatok, mérésügy, ingatlan-nyilvántartás, topográfiai adatbázisok, állami térképek, földrajzi nevek, központi térképarchívum üzemeltetése. Szlovákiában külön szakmai kamarája van a földmérőknek és térképészeknek, mely tagja a nagy nemzetközi szakmai szervezeteknek, így a Nemzetközi Földmérő Szövetségnek (FIG) és az Európai Földmérők Tanácsának (CLGE). Beszámoltak a VKMi projektről, mely a kataszteri térképeik felújítását célozta meg. A projekt 2013-ban kezdődött, melyből az első évben 601 térkép (13,3%) felújítását végezték el. A 2018-2023 periódusban folytatódott a felújítás. A 2022. évben 48 kataszteri körzetre (költség EUR 900 000), míg a 2023. évben 31 körzetre (költség EUR 500 000) fejeződött be a térképek felújítása. Összesen 3 559 körzet és 4 201 kataszteri térkép fedi le Szlovákiát.

A felújítás után a térképek helyzeti pontossága ±2m-re javult a megelőző ±5m helyett.

Beszámoltak geoportáljuk webalkalmazásairól is, ezen belül bemutatták a ZBGIS portált (térképi kliens), transzformációs szolgáltatást, konverziós szolgáltatást, ZBGIS metainformációs rendszert, metaadat szerkesztőt, SKPOS-t (a szlovák GNSS hálózat) és az ESKN portált (kataszteri portál), melyek szabadon hozzáférhetőek. Az ESKN kataszteri portál, melynek minden szolgáltatása díjmentes, 2015. óta üzemel napi frissítéssel. AZ ESKN szolgáltatása szakemberek számára is elengedhetetlenül, fontos, hiszen itt tölthetik fel adataikat a kataszteri rendszerbe. A 2022. évben 72 000 db kérelem érkezett be, míg a földmérők 270 000 db dokumentumot töltöttek fel ellenőrzésre. Összesen 74 000 változási vázrajzot ellenőriztek így a hivatalokban. A hivatalokban 202 fő felel a változási vázrajzok ellenőrzéséért. Tömeges adatszolgáltatás a kataszterből csak külön szerződés alapján történik. Természetesen papír formátumban is van adatszolgáltatás, mintegy 600 helyen (Integrált Állampolgári Szolgáltatási Pontok). A ZBGIS geoportál díjmentes adatként szolgáltatja a topográfiai térképeket, a katasztert (térkép+tulajdonosok), a domborzatmodellt, a geodéziai alappontokat, az archívumot és a földrajzi neveket. Alaprétegei a topográfiai térkép, ortofotó, műholdképek és digitális domborzatmodell. A ZBGIS 2019. óta mobilapplikációban is elérhető, naponta 50 000 felhasználója van. Az új ortofotómozaik is elérhető, díjmentesen, egész Szlovákia területére. Felbontása 20cm, vízszintes pontossága 21cm. Szlovákia új domborzatmodellje, melyet légi lézerszkenneléssel állítottak elő, szintén térítésmentesen elérhető, magassági pontossága 2-10 cm között van. Az ÚGKK-nak kalibrációs laboratóriuma is van, hasonlóan a Lechner penci laboratóriumához, ahol GNSS, távmérő kalibrálást végeznek egy 2020-ban újonnan létrehozott bázisvonalon.

Filippo Cadomuro és Piermassimo Pavese Friuli-Venezia Guila tartományból az ingatlan-nyilvántartás előnyeiről értekezett előadásában. A hatékony földügyi igazgatás megközelítésükben létrehozza a birtoklás biztonságát, hatékony földhasználati tervezést biztosít, támogatja az ingatlan vonatkozású döntéshozást, elősegíti a gazdasági fejlődést, elősegíti az átlátható és elszámoltatható kormányzást. Ezzel szemben a nem hatékony földügyi igazgatásnak számos következménye van. Vitákhoz és konfliktusokhoz vezet, ami társadalmi feszültségek, jogi csatározások, sőt, erőszakot okoz, ami instabilitást és a társadalmi kohézió aláásását hozza magával. A birtoklás bizonytalansága visszatartja a beruházásokat, korlátozza a földhöz jutást, a hitelhez jutást, és akadályozza a gazdasági fejlődést. Az informális gyakorlatok ösztönzése fenntartja az egyenlőtlenséget, mert az informális megállapodások gyakran nem rendelkeznek jogi elismeréssel. Pontos földterületi információk és egyértelmű tulajdonviszony nyilvántartás nélkül a földhasználat tervezése kihívást jelent, ami a városok tervezetlen terjeszkedéséhez, nem hatékony földhasználathoz és nem megfelelő infrastruktúra-fejlesztéshez vezet. Biztonságos birtoklás és egyértelmű tulajdonviszonyok nélkül a vállalkozások és a magánszemélyek vonakodnak befektetni az ingatlanokkal kapcsolatos vállalkozásokba, ami akadályozza a gazdasági fejlődést. Friuli-Venezia Guilában az ingatlan-nyilvántartást a települési önkormányzatok vezetik, míg a kataszteri térképezés az országos hatáskörű adóhatóság felügyelete alatt van. Ez a kettősség számos problémához vezet a tartományban.

Saša Cvitković, Ariana Bakija Lopac és Jadranka Bratić közös előadásukban a Horvát Állami Geodéziai Igazgatóságánál (DGU) folyó tudásmenedzsment tapasztalatairól beszéltek. Háttérinformációként elmondták, hogy a horvát kormány egy 1999. évi döntéssel hozta létre szervezetüket, mely a Geodéziai Kutatóintézet alapjain jött létre. A döntéssel a kutatóintézet felelősségi köre kitágult Horvátország teljes kataszteri rendszerére is. Így az egy székhely 20 regionális és 92 körzeti helyszínnel bővült. A létszám pedig az addigi huszonötről mintegy ezer főre bővült. Ez igen nagy kihívások elé állította a szervezetet. Az oktatási, kapacitás növelési képzéseket két részre osztották. A 2003-2013. év között a következő projektek gondoskodtak erről a feladatról:

-    Világbanki projekt az ingatlan-nyilvántartással és kataszterrel kapcsolatban, 2003-;
-    SIDA (Swedish International Development Cooperation Agency) projekt 2003-2004;
-    SIDA (Swedish International Development Cooperation Agency) projekt 2004-2005;
-    SIDA (Swedish International Development Cooperation Agency) projekt 2006-2007;
-    Horvát-Norvég Geoinformatikai projekt 2002-2010;
-    HR Információs rendszerfejlesztés.
 

A projektekben összesen 59 oktatási tevékenységben összesen 581 főt oktattak.

A 2013-2023 periódus projektjei:
-    EU Twinning projekt Moldovában (a DGU konzorciumi tag már), 2014-2016;
-    IMPULS projekt Nyugat-Balkán (a DGU konzorciumi tag), 2014-2019;
-    EU Twinning projekt Moldova (a DGU a konzorciumvezető) 2020-2023;
-    Erasmus projekt Máltának, a DGU szervezésében, 2023.
 

A fentiek is bizonyítják, hogy az együttműködés és kapcsolat a hasonló hatáskörű intézményekkel, regionális és nemzetközi szinten is erősíti és javítja magának az intézménynek a működését.

A vendég Bosznia-Hercegovina részéről Sead Hadzic, a Bosznia-Hercegovinai Szövetségi Geodéziai és Ingatlan-nyilvántartási Igazgatástól (FGA) tartott előadást. Az FGA a bosnyák szövetségi kormány felügyelete alatt működő államigazgatási szerv. Az ingatlan-nyilvántartás nem egységes, a kataszteri térképezés az FGA, míg a jogi adatok kezelése a kantoni és helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A teljes földügyi igazgatási szektor létszáma 730 fő. Az FGA tevékenységi körébe tartozik a földmérés, kataszter, közműtérképezés, térképezés, birtokrendezés, archiválás, szakfelügyelet, térbeli adatinfrastruktúra. Tevékenységüket állami forrásokból, valamint EU-s, svéd, norvég és holland alapokból finanszírozzák. Jelenleg az vektoros kataszteri térképpel az ország területének 72%-a van lefedve, mely az ingatlanok 76%-át jelenti. Az ingatlan-nyilvántartásban tárolt adatok 57,8%-a új kataszteri felmérésből származik. A permanens GNSS hálózatuk 2011 óta működik (FBIHPOS). Létrehoztak egy nyilvántartást az ingatlan tranzakciók árának rögzítésére. Kialakították a címnyilvántartásukat is. A geoportáljuk is működik, emellett létrehozták a közműnyilvántartásukat is. A térbeli adatinfrastruktúrának is van geoportálja. Új projektjük a tömeges ingatlan értékelési rendszer (EUR 21 millió, 7,8 millárd HUF, svéd és világbank támogatással), 7 éves projekt, mely alkalmazkodik az új svéd balkáni és török stratégiához.

A munkaülés utolsó előadását Boštjan Pucelj a GURS munkatársa tartotta a térbeli adatok szerepéről a zöld átmenetben. Előadásában vázolta, hogy a papír alapon végzett munka mekkora szennyezést okoz környezetünkben, mely a szlovén kormányt arra ösztönözte, hogy létrehozzon egy projektet, mely egy Zöld Szlovén Helymeghatározó Keretrendszer (SLO4D, Green Slovenian Location Framework) megteremtését tűzte ki célul. A rendszer tartalmazza a területrendezési, építési, természeti, környezeti, vízügyi és ingatlan ágazatok helyzetmeghatározó képességeinek javítását, melyhez egy közös térinformatikai infrastruktúrát hoznak létre. A projektnek egy új, állami topográfiai adatmodell lesz az alapja, melynek kialakításához a legmodernebb technológiákat használják fel (lézerszkennelés, ferdetengelyű légifelvételezés, űrfelvételek, önkéntes térinformációk). Az elkövetkezendő két évben (2023-2025) között elkezdik a teljes ország légi lézerszkennelését, melyet ciklikusan ismételnek. A ferdetengelyű légifelvételezés tesztfázisban van, a terepi felbontásuk 5-15 cm lesz, jelenleg Ljubljanára, Muraszombatra és Bledre tesztelik. A projekt tartalmazza még a légifelvételek teljes archiválását, a kulturális örökség támogatását a légifelvételek alapján, valamint a történeti térbeli adatok kutatását is.

A munkaülés záróeseménye a meghívás volt a következő, 39. munkaülésre, melyet a csehországi Brno-ban tartanak, a cseh kollégák szervezésében, 2024 májusában. A munkaülés témája: „A kataszteri adatok felülvizsgálata, valamint más eszközök, módszerek a kataszter naprakészen tartására” lesz.

A volt Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek éves találkozója különös jelentőséggel bír a régió szakmai tevékenysége szempontjából, hiszen a Monarchia összes országának, volt tartományának ingatlan-nyilvántartási rendszere I. Ferenc császár 1817. december 23-án kiadott „Grundsteuerpatent”-jén, azaz földadórendeletén alapul. E rendelet alapján kezdődött a császárság kataszteri felmérése, mely hazánkban az 1850-es években indult.

Ez a közös alap jelenti e munkaülések bázisát, ahol a résztvevők „félszavakból” is megértik egymást. Természetesen a történelem során a közös rendszer átalakult, országról országra, tartományról tartományra. Van, ahol megtartották az ingatlan-nyilvántartás (a kataszter) hagyományos kettéosztottságát (kataszteri térképezés-telekkönyv: Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Olaszország), míg máshol, a fejlettebbnek tartott egységes ingatlan-nyilvántartást vezették be (Csehország, Szlovákia, Magyarország 1972-ben). Érdekes, hogy az IT fejlettsége miatt, a kettéosztott rendszerek szervezetileg különállnak, azonban IT szempontjából egy integrált rendszernek tekinthetők.

Vannak nemzetközi konferenciák (pl. a Nemzetközi Földmérő Szövetség, FIG konferenciái), ahol nagyon sokat lehet tanulni a különböző kataszteri megoldásokból, azonban az előadások rövidsége, tömörsége miatt nem lehetséges mélyebben megérteni őket, legfeljebb személyes tárgyalások alapján. A monarchia kataszteri szervezeteinek munkaülésén azonban éppen a fent említett mélységeket lehet megvitatni, megérteni, mivel kötetlenebbek a keretek, mint egy nagy nemzetközi szervezetnél. A megismert módszerek, megoldáso hatékonyan felhasználhatóak a hazai fejlesztésekben is, továbbá projekt együttműködések is kialakíthatók. Az ezévi munkaülésen is előremutató megoldások bukkantak fel például az adatpolitika területén – Szlovákiában, ahol szinte minden szolgáltatás díjmentes –, az integrált rendszerek területén (pl. Csehország, Szlovénia), a világtrendhez igazodó megoldások terén, például az ingatlanértékelés kataszteri bevezetésénél (Szlovénia, Bosznia-Hercegovina), a lézerszkennelés kataszteri felhasználásában (Szlovákia, Szlovénia), vagy a ferdetengelyű légifelvételezés alkalmazásának példáján (Szlovénia).

Fotók forrása: Iván Gyula / Lechner Tudásközpont